100 éve született Jerry Siegel, Superman megálmodója

Száz éve, 1914. október 17-én született Jerry Siegel amerikai képregényíró, Superman megálmodója. Teremtményével ellentétben az ő nevét csak kevesen ismerik és a sok milliárd dolláros Superman-üzletből is csak aprópénzt látott, mert naiv fiatalemberként eladta hősének jogait.

Litván zsidó bevándorlók hatodik gyermekeként látta meg a napvilágot az ohiói Cleveland városában. Apjába is szorult némi festői hajlam, igaz csak utcai feliratokat készíthetett, így támogatta fia művészi törekvéseit. A törekvő férfi rövidáru üzletet nyitott, de gyermekeiről nem sokáig tudott gondoskodni, mert amikor boltját kirabolták, az átélt izgalmak miatt szívrohamot kapott és meghalt. Az alig tízévesen árván maradt Siegel számára a sci-fi filmek és a képregények világa jelentett némi vigasztalást. Kiterjedt levelezést folytatott a tudományos-fantasztikus történetek rajongóival, köztük a később a műfaj "pápájaként" emlegetett Jack Williamsonnal. Maga is írt történeteket, amelyeket saját kiadású füzetekben publikált, miközben iskolája újságjánál is dolgozott.

Visszahúzódó és magányos fiú volt, de egy Tarzan-paródiával sikerült népszerűségre szert tennie kortársai között.
Siegel tizenhat évesen ismerte meg Joe Shustert, akivel később közösen alkották meg Acélember, azaz Superman figuráját. Hősük 1933-as megszületésekor még kopasz és gonosz tudós volt, aki világuralomra tört. A ma ismert Superman ötlete 1934-ben egy éjszaka pattant ki Siegel fejéből: megnyerő külsejű hőst képzelt el, aki a földönkívüli Krypton bolygóról származik, nevelőszülőkkel él. Amikor ráébred, hogy rendkívüli adottságokkal rendelkezik és olyan dolgokra is képes, amikre egyetlen földi halandó sem, eltökéli, hogy kideríti: mi célból jött a világra és mi a küldetése, erejét pedig az emberiség javára használja. Supermant Shuster öltöztette abba a testhez simuló jelmezbe, ahogyan ma milliók ismerik.

Siegel soha nem titkolta, hogy a történetben valójában a szerelmi szál a szíve csücske, pontosabban Lois Lane, aki sóvárogva vágyakozik Superman után. Amikor Superman negyvenedik "születésnapját" ünnepelte a világ, és az újságírók a kezdetekről faggatták, Siegel elfogódottan, emlékeivel küzdve mesélt magáról, arról a vézna és szemüveges kisfiúról, akit számtalanszor utasítottak el választottjai. "Több gyönyörű lányba is szerelmes voltam, de ők vagy észre sem vették, hogy létezem, vagy nem érdekelte őket, hogy létezem. Arra gondoltam, mi lenne, ha olyan képességekkel rendelkeznék, amelyekkel autókat tudok felfordítani, felhőkarcolókat átugrani" - mondta.



Miután barátja, Joe Shuster megrajzolta az általa elképzelt hőst, még sok ajtón kellett bekopogtatniuk, mire felkeltették a kiadók figyelmét. Végül New Yorkban kötöttek ki, és képregényeikkel a DC Comics céget keresték fel. A naiv fiatalemberek azt gondolták, jó üzletet kötöttek, amikor 1938 márciusában 130 dollárért eladták a Superman összes jogát, holott ezzel a lépéssel foszlottak szerte álmaik.

A DC Comics már júniusban piacra dobta a sztorit, ami azonnal bombasiker lett, de a cég megtagadta, hogy részesedést fizessen a nyereségből. Az alkotók, akik a szerződés értelmében tíz évig voltak kötelesek szállítani a Superman-sztorikat, több alkalommal is beperelték a DC Comicsot, de minden fórumon elutasították őket. A cég csak 1976-ban, amikor a Superman-üzlet filmjogai, a televíziós sorozatok és más kereskedelmi termékek eladása révén több száz millió dollárt keresett, hajolt meg a közvélemény nyomása előtt. A DC Comics az új amerikai szerzői jogi törvény hatályba lépése után hozzájárult, hogy a jövőben minden Superman képregényen, könyvben, filmben és tévésorozatban feltüntessék a két alkotó nevét és évi 20 ezer dollárt fizessen számukra, az összeget később 30 ezer dollárra emelték. Siegel halála után özvegye és lánya beperelte a Superman filmeket gyártó Warner stúdiót, de hosszas jogi huzavona után vesztettek, így be kell érniük azzal a négymillió dollárral, amelyet a stúdió a milliárdos bevételből fizetett nekik.

A szerzőpáros 1947-ben Vin Sullivan, a Magazin Enterprises alapítójával kezdett dolgozni, és megalkották Funnyman figuráját, aki bohócruhában vette fel a harcot a bűnözőkkel. A történet azonban nem talált közönségre, ezért hamarosan beszüntették. Siegel új kiadóknál próbálkozott új hősökkel, de Supermannel kapcsolatos kudarcát soha nem heverte ki. Utolsó éveiben a két alkotó mindössze néhány háztömbnyire lakott egymástól Los Angelesben, Joe Shuster utolsó éveit vakon és magányosan töltötte. Amikor Shuster 1992-ben meghalt, Siegel így vallott fájdalmáról: "egyetlen Superman-képregényt sem vagyok képes a kezembe fogni. Fizikailag megbetegszem tőle. Nagyon szeretem Supermant, számomra mégis olyan, mintha egy idegen bolygóról jött volna".

Jerry Siegel 1996. január 28-án halt meg Los Angelesben.